Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló

2010. ápr. 17 - 2010. ápr. 18

Hajdúszoboszlón a Csanády-ház az alföldi puszta egyik legrégebb népi lakóháza. Hajdúböszörményben a Tájházak a népi építészet emlékeit őrzik: a hat alföldi lakóház a 18. század vége és a 19. század közepe között épült, hűen reprezentálják a korabeli életmódot és a népi építészet.

Hajdúböszörmény, Tájházak

Mindegyik porta más és más kialakítású, melyeket korábban fekete kerítés választott el egymástól.

A portán elhelyezkedő épületeknek rendszerint hagyományos rendje van, de a más időszakban való építés miatt eltérések itt is tapasztalhatók. A házat általában egyvonalban, sorban, összeépítve, de akár külön is melléképületek, istálló, ólak követik. A házak legtöbbször véggel az utcára néznek, a ház és a kerítés között kis virágoskerttel. A tetőfedés anyaga nád. A két végén kontyolt nyeregtető nádszegését és a tetőszéleken lévő nádvégeket kötőfákkal, kötőrudakkal, lécekkel szorították le.

A házak fala vályogból készült, mely az agyagos föld, víz és pelyva vagy szalma keveréke, mely olcsó és jól szigetelő tulajdonságokkal rendelkező építőanyag. A tiszta fehérre meszelt fal alja fekete (korom) elhúzást kapott. Az alföldi háztípusba tartozó lakóépületek háromosztatú, téglalap alaprajzú egyenes házak, melyek előtt a ház vonalán tornác vonul végig.

A tornác csökkentette a ház szobáinak felmelegedését, védett az esőtől és rakodóhelyül is szolgált. A padlásra a tornácoldalon lévő faajtó mögötti lépcsőn lehet feljutni. Hagyományos a pitvar-szoba-kamra elosztás, később a kamra helyét szoba veszi át, így kialakulva lakó- és a tisztaszoba különböztethető meg. Minden helyiség földpadlós volt korábban, falai fehérre meszeltek. A házba belépve a pitvar az előszoba és a konyha funkcióját látta el, innen fűtötték a szobá(k)ban álló kemencét(ket). A kemence előtt állt a szabadkéményes tűzhely. A kéménynyílás húsok, kolbászok füstölésére is alkalmas volt. Az utcafronthoz közelebbi tisztaszobában a kemence melletti sut volt a gyermekek kedvenc fekvőhelye.

1975-ben műemléki védelmet kapott.

Cím: 4400 Hajdúböszörmény, Polgári u. 92-100

tel: 06-20-773-3393

Web: www.hajduboszormenyi-tajhazak.eu

Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án, 9-16 óráig. 

Díjmentesen!

 

Hajdúszoboszló, Csanády-Ház

 

A Csanády-ház az alföldi puszta egyik legrégebb népi lakóháza. A Csanádyak Bocskai István rokonsági köréhez tartoztak. Mint ilyenek, a fejedelem után a Nagykereki vár birtokosai lettek. Címeres oklevelt I. Lipót királytól kaptak 1690-ben.

A Csanádyak Hajdúszoboszló, s az egész hajdúkerület egyik legelőkelőbb családja, amely a 18. században három egymást követő generációban kerületi főkapitányt, magas állású katonákat és táblabírákat adott a hajdúságnak. A Csanádyak jó diplomaták, és elég ravaszak voltak ahhoz, hogy hasznot húzó kedvezményeket tudjanak kicsikarni a hajdúkerület népének. 

A Csanádyaknak döntő érdemeik voltak abban, hogy a sok viszontagság után a 19. század kezdetével Hajdúszoboszló megerősödött, és tekintélyes hajdúvárosként érkezett el a reformkorhoz. Emléküket őrzi a klasszicista stílusú, műemlékileg hitelesen helyreállított épület. 

4200 Hajdúszoboszló, Csanády tér 8.  

tel: 06-20-3892-219

Világnapi nyitva tartás: április 17-én, 8-12 óráig; április 18-án, 16-19 óráig. 

Díjmentesen!