Fehérvárcsurgó, Mór
2010. ápr. 18 - 2010. ápr. 18
Fehérvárcsurgón az 1844 és 1851 között épült, klasszicista stílusú Károlyi-kastély, míg az Ezerjó boráról híres Móron műemlékpincék és présházak várják a látogatókat.
Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély
A kastély 1844 és 1851 között gróf Károlyi György megrendelésére épült klasszicista stílusban, 1910-ben az unoka, gróf Károlyi József kívánságára - Ybl Miklós tervei szerint - részben eklektikus stílusban építették át. 1945-ben államosították. A kastély ma kulturális központ.
A galériás és kupolás könyvtártermet, száz szobát, több díszes szalont, udvari kápolnát magában foglaló kastélyt 50 hektáros angolpark veszi körül.
A kastélyban több gyűjtemény is otthonra lelt. Kulturális programjaik között gyertyafényes hangversenyek a kápolnában, kiállítások, szemináriumok, gyermekprogramok is szerepelnek.
A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, és része a Kulturális Találkozó Központok Európai Hálózatának.
8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi Sándor u. 2.
Tel: 21/311-0400, 21/311-0426
Világnapi nyitva tartás: április 18-án, 10- 18 óráig.
Díjmentesen, idegenvezetéssel!
Mór, Bozóky Bormúzeum-Pincészet
250-300 éves műemlék pincék bejárására invitálják Mórra a látogatókat. A Pince u. 16-18-20-22. szám alatti pincék 1988 óta vannak a Bozóky család tulajdonában. Az épületeket 2002-ben a Műemlék Felügyelőség jóváhagyásával felújították.
A Mór, Pince u. 20. alatti présházban múzeumot alakítottak ki a régi szőlőművelő és borászati eszközök bemutatására. Pincéiket látogathatóvá, nyitottá tették a borkedvelők számára. Vendégeink hangulatos környezetben, borkóstoló keretében ismerkedhetnek a szőlő- és borkultúra hagyományaival, a borvidék nevezetes boraival.
Móron már az őskorban is élt ember, a mai település történelmi gyökerei a kelta és római korig nyúlnak vissza.
A móri völgyben haladt át a római időkben a Via Regia, a „Királyi út", melyen később a középkori zarándokok és a keresztes hadseregek Nyugat-Európa országai és a Szentföld között közlekedtek.
A feltárt leletek arról tanúskodnak, hogy Mór területén a római időkben villagazdaság működött. 1080 körül kelt I. László király adománylevele, az első írásos emlék Mór - akkori nevén Mour - falu létezéséről.
A magyar államalapítás idején Mór területe királyi, majd püspöki birtok, később, 1430-tól a csókakői uradalom részeként számos magyar földesúr tulajdona volt. 1543-tól, a török hódoltság évei alatt a település szinte teljesen elnéptelenedett.
A törökvészt követően 1691-ben Hochburg János udvari tanácsos vásárolta meg I. Lipót császártól a csókakői uradalmat és benne Mórt is. A Hochburg család nevéhez fűződik 1697-től a német telepesek (svábok) több hullámban történő betelepítése. A sváb lakosság szorgalmának, hozzáértésének köszönhető a rómaiak idejében már meglévő szőlő- és borkultúra újraélesztése, ültetvények telepítése, a présházak és pincék építése.
8060 MÓR, Pince u. 18-20.
Telefonszám: (22) 407-797; (30) 9695-789
E-mail: bozoky.pinceszet@chello.hu
Honlap: www.bozoky-pinceszet.hu
Világnapi program: régi szőlészeti és borászati eszközök felismerése a bormúzeumban (játékos kvíz)
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án, 9-19 óráig.
Díjmentesen!
