Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén
2010. ápr. 18 - 2010. ápr. 18
E vidéken több tucat műemlék tekinthető meg díjmentesen, és az Aggteleki Nemzeti Park szálláshelyein április 17-18-i hétvégén eltöltött 2 éjszaka után a harmadik éjszaka árából 50% kedvezményt adnak.
Faluséták a vidéken:
Aggtelek, Hagyományok háza
Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.
Kossuth utca
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án 12-16 óráig.
Díjmentesen!
Aggtelek, Harangtorony
A kőkorszak óta lakott Aggtelek környéken a község Árpád-kori, többször bővített, felújított református templomától szokatlanul távol, a falu központjában áll a barokk stílusú, huszita korból származó egykori őrtorony. A harangtorony az egykori "látótorony" helyén, az 1800-as évek elején építették népies barokk
stílusban. A tornyot az egyház a 18. században vásárolta meg, azóta harangtoronyként működik.
Aggtelek, Deák Ferenc u.
Kívülről szabadon megtekinthető.
Aggtelek, Kopjafás Emlékkert, Kopjafamúzeum
A temető mellett található emlékkertben hagyományos gömöri kopjafákat állítottak fel a vidék neves emberei tiszteletére. Az egykori Gömör vármegyében az emberek többsége református vallású volt. Ezen a vidéken az oszlopos sírjel, a fejfa volt a legjellemzőbb temetkezési jel. A fejfa sok mindent elárult az alatta nyugvó személy származásáról, neméről, koráról. Érdemes megemlíteni, hogy az aggteleki temetőben a fejfák írott oldalai nem a sír felé mutattak, hanem a templom és a torony felé. Az emlékparkban a hagyományos, fából faragott fejfatípusok mellett, az Aggtelek történetében kiemelkedő szerepet játszó személyeknek emlékül állított kopjafák láthatók. Így megtekinthető többek között Dr. Jakucs László, Vass Imre és az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt Szegő Rafael emlékoszlopa is.
Aggtelek, Gömöri utca
Szabadon látogatható!
Aggtelei természeti nevezetessége a Baradla barlandógon kívül az "ördögszántás". A falu határában található, egykor erdővel borított Tó-hegyen a fedetlen karszt nagyon szép példája, az ún. Ördögszántás figyelhető meg. A sziklákon láthatók az egykori fák gyökerei által kioldott, többé-kevésbé kerek, esetenként meglepő hosszúságot elérő, gyakorta elágazódó gyökérkarrok, népies nevükön madáritatók.
Az Ördögszántás alatt terül el az Aggteleki-tó, amely a Baradla egyik víznyelőjének eltömődésével jött létre, feltehetően a Tó-hegy fáinak kivágása után. A tó a 18. században még nem létezett, helyén egykor káposztáskert terült el.
Szabadon látogatható!
Jósvafő, Tájház
Jósva-, Kecső-, Kajta-, és Tohonya-patakok összefolyásánál,
erdőborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található a falu. A Tájház - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző épület: egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas ház, udvara felől faoszlopos tornác tapad hozzá.
Melléképületei is jellegzetesek. A porta bejárata mellett pinceház található - alsó szintjén előtérrel és kőboltozatú pincetérrel, felső szintjén szénatárolóval. De vannak itt különböző ólak is, sőt nyári konyha, istálló, csűr és kocsiszín.
A házban és a melléképületekben ipar- és helytörténeti kiállítás, ill. a helyi mező- és erdőgazdálkodás eszközeit, valamint a környék nagy barlangjait és ezek megismerésének történetét bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
Jósvafő, Dózsa Gy. u. 3.
Világnapi nyitva tartás: április 18-án.
Díjmentesen!
Jósvafő, református templom
Egy 1399-es Zsigmond-kori ítéletlevél már említ egy kőből épült és erődfallal körülvett templomot. Ez a jelenlegi templom nyugati része. A templom a középkori rész 1793-94 között megvalósított bővítésével nyerte el mai formáját. A templom belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is. Ezek mind-mind a vidék festő-asztalos mestereinek legszebb munkái közé tartoznak, egyben a magyar népi díszítőművészet jelentős emlékei is. A templom és az erődfal felújítására a közelmúltban került sor. A műemlék épület kiváló akusztikája miatt az istentiszteletek mellett számos kulturális programnak is helyet ad.
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án, díjmentesen
Előzetes bejelentkezéssel!
Mező Arnold: 30/6863-645
Jósvafő, Harangtorony és fejfás emlékpark
A ma látható barokkos jellegű, sisakkal ellátott torony 1851-ben épült. A torony harangját 1882-ben öntette a jósvafői egyházközség. A felújított és esténként kivilágított harangtorony fölötti területen kialakított emlékparkban a tájra jellemző, faragott motívumokkal díszített fejfák találhatók.
Jósvafő, Petőfi u.
Kívülről szabadon megtekinthető!
Jósvafő, református temető
(kilátópont)
A jósvafői temető nevezetességei egykoron a faragott fejfák voltak. Ezeket a sírjeleket ügyes kezű asztalosok, bognárok helyben készítették és faragták rájuk a megfelelő motívumokat. Napjainkra a temetkezési szokások megváltozása miatt számuk jelentősen csökkent.
Szabadon látogatható!
Jósvafő, Zsidó temető
Jósvafőn több zsidó család élt, közel 30 fős közösség. 1944-ben egyik napról a másikra itt kellett hagyniuk mindent, s a túlélők közül sem tért vissza senki. A gazdátlan és elhanyagolt temetőt 1994-ben a Raoul Wallenberg Alapítvány támogatásával állították helyre.
Szabadon látogatható!
Jósvafő, Huszita-ház
A település legrégebbi épülete az apró ablakos vaskos falú a domboldalra felfutó műemlék épület. Pincéje kialakítása a huszita kort idézi.
Jósvafő, József Attila u. 2.
Kívülről szabadon látogatható!
Gömörszőlős népi lakóházak, református templom
Gönörszőlős Magyarország egyetlen települése, mely nevében megőrizte a történelmi vármegye elnevezését. A Poszoba néven alapított, ma alig száz lelket számláló település 1906-tól a szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős. Az eredeti falukép ma is érintetlen, a faluban több népi ház műemlék épület. Kazettás mennyezetű református temploma a népi építészet egyik remeke.
Gömörszőlős, Kassai út
A református templom Világnapi nyitva tartása: április 17-én.
Díjmentesen!
Előzetes bejelentkezéssel
É. Kovács László
48/435-008
Színpetri, református templom
A homlokzati tornyos, református templom műemlék jellegű épület. A 18. század végén, egy korábbi fatemplom helyén épült templom 1877-ben leégett, festett belső berendezéseit ezután cserélték ki egyszerű, sötét színűekre. A református parókia gyülekezeti termében kapott helyet az „És évszázados ezüst kehelyből ártatlan vérét isszák" című kiállítás, amely a 17. század végétől kezdődően mutatja be a település és az egyház történetét.
Előzetes bejelentkezéssel látogatható:
Mező Arnold: 30/6863-645
Világnapi nyitva tartás: április 17-18án.
Díjmentesen!
Szögliget, Pista bácsi Tájháza
18. századi paraszti porta, régi használati tárgyakkal, műhellyel korhűen berendezve.
Pista Bácsi Tájházában nemcsak gazdag gyűjteményt tekinthet meg a látogató, hanem a házigazda, Pista bácsi szívélyes kalauzolásában is részesíti őt. A tulajdonos egykori szülői házában alakította ki a kiállítást, a hajdani paraszti porták kellékeivel és használati tárgyaival berendezve, sőt a tárgyak nagy részéhez személyes emlékek fűzik.
Szögliget, Petőfi S. u. 11.
Duber István 30/611 1176; 48/460 -071
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án 8 órától igény szerinti zárással.
Díjmentesen!
Szögliget, Szádvár
A falu közelében lévő Szalamandra-ház mellől a piros jelzésű turistaút vezet a kb. 1,5 km-re található Szádvár romjaihoz. A vár feltehetőleg a tatárjárás után épült. 1273-ban V. István idején említik először egy oklevélben. Középkori neve Zárd-vára. Szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos erősség volt. Tekintélyes romjai a Bódva mellékvize, a Ménes-patak völgye fölött emelkedő 460 m-es, sziklás csúcson, Szögliget községtől 2 km-re É-ra, ma is állnak. A vár a Miskolcról Kassára vezető bódva-völgyi utat őrizte és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítésláncolatnak.
1686-ban a bécsi udvar határozatot hozott a lerombolására és erre hamarosan sor is került. A tetőtől megfosztott épületek és a megrongált várfalak az azóta eltelt három évszázad alatt omladoztak, pusztultak, de a bozóttal benőtt, sokhelyütt 10 m magas romok még jól érzékeltetik a vár egykori nagyságát.
A vár hármastagozódású. A külsővár háromszög alaprajzú, két sarkán bástyákkal megerősített udvarral. Innen nyugat felé indulva, belső kapun juthatunk be, a sarkain kerek bástyákkal övezett középsővár magas udvarába.
A vár legősibb részét tovább, nyugat felé haladva a magas kaputornyon át érjük el, a négyszögletes alaprajzú belső udvarba jutva. Ez 5 méterrel fekszik magasabban az előző várrésznél. A belsővár udvarát a palotaszárnyak romfalai szegélyezik és a déli és északi bástyák maradványai is láthatók. A falu központjában található Önkormányzati Tájház érdekessége az udvarán látható Szádvár-modell.
Szabadon látogatható!
Derenk, Romközség
A Szalamandra-ház mellől az egykori erdészeti úton indulva, majd Vidomáj - pusztától balra a kék jelzést követve érjük el Derenk romközséget.melynek lakóit 1938-42 között telepíttette ki Horthy Miklós, mivel összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Napjaikban a hajdani temploma áll a falunak és néhány háza.
Szabadon látogatható!
Tornaszentandrás, ikerszentélyes templom
Az országos jelentőségű ikerszentélyes templom kiemelkedő építészeti és művészettörténeti jelentőségű. A Szent András apolstol tiszeletére emelt római katolikus plébániatemplom három szakaszban épült. A 12. és 13. század fordulóján emelték a kis román stílusú templomot az azt egyedivé tevő ikerszentéllyel. Ehhez a 14. században toldották a gótikus hajót , majd na 19.században kibővítették.
3765 Tornaszentandrás Szabadság út
Tel: 48/460-097, 48/453-019
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án 8-17 óráig.
Díjmentesen!
Tornakápolna, református templom
A falu sok lakóháza a tornai népi építészet elemeit hordozza: jellegzetességük a kontyolt tető és a fatornác. A református templom kiemelkedő értéke a berendezése. Festett kazettás famennyezetének medalionjait ornamentika díszíti. A festett mennyezetkazetták mintáját ismétli a szószék külső mintázata, a szószékkoronát népi motívumok ékesítik. A templom berendezéseinek uralkodó színei a sötétzöld és a sötétkék, amelynek komorságát a díszítéseknél alkalmazott piros, sárga, fehér és halványkék árnyalatok oldják fel.
Mindenképpen említést érdemel a templom mögött elhelyezkedő, még mindig sok szép faragott fejfát tartalmazó temető.
Előzetes bejelentkezéssellátogatható:
Mező Arnold: 30/6863-645
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án.
Díjmentesen!
Szalonna
A hófehér falú, zsindelytetős, Árpád-kori református templom a falut átszelő 27-es út mellett áll. is Ez a vidék legrégibb és leglátványosabb műemléke: szentélye a 11. században, hajója a 13. században épült. Ekkor nemcsak bővítették, hanem napjainkban is látható - Margit-legendát ábrázoló - freskókkal díszítették. Rotundája a 16. században egészült ki a négyzet alaprajzú hajóval. Kőkerítése középkori eredetű, zsindelyes, fa haranglábja 1765-ben épült.
Szalonna, Kossuth u. 38.
Telefonos bejelentkezéssel: Dús Béláné; 48/458-053
Világnapi nyitva tartás: április 17-én 10-17 óráig.
100 Ft-os belépővel!
Martony, Pálos kolostorrom
Hangulatos sétára indulhatunk Martonyi község határában és felfedezhetjük az erdő közepén álló Háromhegyi Pálos templom- és kolostor maradványait. Ez a falu határától 3,5 kilométerre található, romosan is gigantikus építmény a pálos rendhez tartozó épületek egyik legjobb állapotban megmaradt darabja.
Az 1341-ben a Martonyi nemesek által alapított kolostor a törökkel vívott háborúk idején, 1550 körül vált lakatlanná. Így nem csoda, hogy a templom hajójában két faóriás is felcseperedett, melyek törzsének csonkjai napjainkban is láthatók. 2001-ben megkezdődött a Martonyi-kolostor régészeti kutatása, és az állagmegóvási munkák nyomán környezete is kezd rendezett formát ölteni.
Szabadon látogatható!
Hídvégardó, Gedeon-kastély
A Torna-dombság északi részén települt község, a Nagy-kő és a Nyerges dombok nyugati lábánál, a Bódvához közel. Eredetileg egyutcás falu, melynek tengelyét a Feltelek felől húzódó árok jelöli ki. Orsóforma - terekkel keretezett - központjánál áll a kastély. A környék kisnemesi kúriáinak szép példája a copf stílusú Gedeon-kúria.(ma Közösségi Ház)
Hídvédardó legnagyobb birtokosa a 18. századtól a Gedeon család, akik kezén egészen a 20. század elejéig maradt.
Előzetes bejelentkezéssellátogatható:
Polgármesteri Hivatal:
48/450-001
Matusz Tamás:
20/9818-452
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án.
Díjmentesen!
Hídvégardó, római katolikus templom
Barokk sítlusban 1777-be építik a régi templom helyén. Északi oldalához épült a Gedeon-család kriptája. Előtte a Millenniumi tér található Szentháromság szoborral és a hősi emlékművel. A templom délről a Szent Imre térrel határos, ahol Nepomuki Szent János öntöttvas szobra és a díszesen faragott Trianoni Emlékmű áll.
Előzetes bejelentkezéssel látogatható:
Juhász József
48/450-035
30/515-5938
Világnapi nyitva tartás: április 17-18-án.
Díjmentesen!
Perkupa, Tájház
A szépen díszített homlokzatú kőház a népi építészet egyik legszebb példája. Kiállítása a hagyományos népi lakáskultúrát idézi. Udvarán rekonstruált aszalókemence látható, amely a térségben egykor virágzó gyümölcstermesztésnek és gyümölcsfeldolgozásnak állít emléket.
Perkupa a 19. században lett nevezetses település. A falu lakosságából sokan dolgoztak kastélyok, kúriák építkezésein. Az ott ellesett díszítőelemeket a népi építészet díszítő formáival ötvözve látványos homlokzatokat álmodtak meg, amelyeket a Petőfi utca számos felújított műemlék lakóházánál megfigyelhetünk. A Petőfi utca templom utáni, felső szakaszának különlegességei a rakott kőhidak.
A települést a II. világháborút követően megjelent műemlék-jegyzékek második Hollókőként említik.
Perkupa, Petőfi utca 22.
Előzetes bejelentkezéssel látogatjató.
Hegedűs Lilla: 30/452-7763
Világnapi nyitva tartás: április 17-én.
Díjmentesen!
Ragály
A község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNY-i részén a Csörgős-patak völgyében, a magyar-szlovák határ közelében fekszik.
A ragály szó szláv eredetű, jelentése szarv, hegyes. A község nevét először egy 1216-ban kelt adománylevélben említik. A község a XV. század közepétől nagyrészt a Ragályi család tulajdonába került. A falutól DK-re, az Aranyos-tető nyárral, fenyővel telepített oldalán magasodik a megye legidősebb kocsányos tölgye, mely 26 méter magas, 638 cm törzskerületű. Az Emléktölgy (Prohom fa) korát 1978-ban 350 évesre becsülték.
Ragály, Balassa-kastély
Az 1743-ban épült Ragályi kúriát utoljára báró Ragályi Balassa Ferenc építtette át 1906-ban. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az épületben találhatjuk meg a Falumúzeumot, Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló állandó kiállítást (mindkettő egész évben látogatható), valamint a házasságkötő termet és a községi könyvtárat.
A kastélykert öregedő fái között találjuk Balassi Bálint 2005. májusában felavatott bronz szobrát. A mellszobrot Borsi Antal szobrászművész készítette.
Világnapi nyitva tartás: április 18-án 8-18 óráig.
Díjmentesen!
Ragály, református templom
A műemlék templom a XIII. században épült.
A legutóbbi renováláskor feltűnt, hogy a vakolat alatt középkori falfestmények és latin nyelvű szövegtöredékek vannak, amelyeket csákányvágásokkal rongáltak meg.
Renoválása 1997 óta folyamatban van.
Világnapi nyitva tartás: április 18-án 8-18óráig.
Díjmentesen!
Kedvezményes szállás:
Az Aggteleki Nemzeti Park valamennyi szálláshelyén - Tengerszem Szálló-Jósvafő, Baradla Kemping és Turistaszálló- Aggtelek, Kövirózsa Apartmanház-Aggtelek és Szalamandra Ház- Szögliget - április 17-18-i hétvégén eltöltött 2 éjszaka után a harmadik éjszaka árából 50% kedvezményt adnak.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal. 1.
tel: (36) 48-506-000
fax: (36) 48-506-001
e-mail: info.anp@t-online.hu
honlap: www.anp.hu , anp.nemzetipark.gov.hu
