Az utolsó darabok is a helyükre kerültek ” A Könyvtártól a konyháig” Pécelen
„Tart a harc, most eszmék küzdenek" című irodalmi kiállítás megnyitásával „A Könyvtártól a konyháig - képek a Ráday család mindennapjaiból" című új kiállítás utolsó egységét is megnyitották október 10-én. A péceli Ráday-kastélyban a 2010. május 29-ben nyílt a kiállítás első része, szeptember 18-án a második és Ráday I. Gedeon neve napján, október 10-én vált teljessé a tárlat.
A májusban átadott könyvtárterem és a hozzá kapcsolódó dolgozószoba Ráday Pál és Ráday Gedeon tevékenységét idézi, akik jelentős szerepet játszottak koruk közéletében és a magyar kultúrában. Szintén ekkortól látható a barokk konyha, melynek falai között korhű konyhai eszközöket, korabeli recepteket és menük leírását, 18. századi háztartási praktikákat tanulmányozhatnak a látogatók.
A projekt első ütemében megvalósult kiállítást Dr. Varga Kálmán nyitotta meg, aki a kastély könyvtárának a mai kor számára is aktuális kulturális üzenetén túl kiemelte a kiállítás kapcsán megvalósult többoldalú együttműködés fontosságát, valamint beszélt a Pécel Város Önkormányzata és intézményünk közötti kiváló kapcsolatról is, melynek különös aktualitást ad a péceli városközpont komplex rehabilitációjának nyertes projektje.
A megnyitó után jeles, a hely szelleméhez méltó irodalmi eseményre került sor az emeleti díszteremben: a Kazinczy-életmű kritikai kiadásának bemutatójára, amely sorozat részeként - Birck Edit, a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesületének elnöke bevezető szavai után - bemutatásra került a Ráday-kastély történetének szempontjából fontos „Pályám emlékezete" című kötet is, Dr. Debreczeni Attila egyetemi tanár tolmácsolásában. A megnyitó zárásaként a közönséget Horváth István, a kastély kiváló ismerője vezette végig a termeken.
A kiállításon a látogatók a nagy könyvtárteremben Ráday I. Gedeon irodalmi kapcsolataival ismerkedhetnek meg, ugyanitt olyan régi könyvek is helyet kaptak, amelyek egykor az irodalmár-tudós könyvtárában is megvoltak. A ház urának - Kazinczy Ferenc szavaival - „dolgozóját" a kis könyvtárszobában korabeli enteriőr idézi fel. További érdekesség a földszinten található „barokk konyha", amelyen keresztül a látogató betekintést nyerhet a korabeli nemesi család mindennapjaiba.
A projekt második ütemében megvalósult kiállításról Petrőczi Éva írása:
„Philemon s Baucis tud gazdálkodni kevésbül"
- Kiállítás a péceli Ráday kastélyban -
A péceli Ráday kastély dísztermében 1766-ban készült, s Ovidius nyomán Ráday Gedeon által feliratozott, „óriásgrafika" hatású, azaz fekete-fehér freskók egyike alatt olvasható a főcímként kölcsönvett, az épület jelenére olyannyira jellemző mondat. Mert a szerény javaiból minden betérő vándornak ételt-italt-jó szót nyújtó mondabéli házaspár, Philemon és Baucis mintájára az épület mai gazdái is bőven adnak a kevésből, sokat nyújtanak mostani biblikus hét szűk esztendőnk idején is az ide látogatóknak. Így mindenképpen méltók arra, hogy fel is soroljuk őket: : a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete, s nem utolsósorban a Ráday Gyűjtemény, amelynek igazgatónője, Berecz Ágnes éppúgy „örökbe fogadta", s számos előadással, a Ráday levelezés gondozásával, kiadásával, s a Lángi Józseffel közösen publikált
Aranyidők a péceli Ráday-kastélyban című könyvvel közkinccsé is tette Ráday Pál és Ráday Gedeon, továbbá az egész Ráday -család szellemi örökségét. Úgy, ahogyan korábban Détshy Mihály, napjainkban pedig Dankó Katalin és Tamás Edit teszi Sárospatakon, a Rákóczi-hagyatékkal. Igaz, Pécel nem olyan közismert (bár főváros közeli) település, mint Patak, s a jelenkori anyagi lehetőségek csak a szobáról-szobára restaurálást, illetve sokszor csak annak szerény kezdeteit teszik lehetővé, a Rádayak egykori otthonát mégis az újrakezdés, a megelevenedés hangulata lengi be.
Tapasztalhattam ezt a két legújabb terem - a Hölgyszalon és az Udvari Képes Szoba megnyitását megelőző órában is, amikor - műsoron kívül - Urbán Gábor, a helybéli Ráday Pál Gimnázium 13/c. osztályos tanulója nagyon kedves és alapos tárlatvezetéssel vendégelt meg, a Rádayak konyhájában, amely a Hampton Court-i, Tudor-korabeli reneszánsz konyha szerényebb, de a belépőt azonnal megszólító „kistestvére." Ugyanezt az otthonosság-érzetet keltették a díszterem felé induló vendégekben a lépcsőház kőkorlátjaira helyezett, borostyánfüzérekkel övezett mécsesek, s az előadást követően az ugyancsak borostyándíszes gyümölcsöstálak, s a damaszthatású, bíborvörös papírszalvéták. Ezeket a nőies apróságokat azért említem, mert rendkívül belakhatóvá teszik a - főleg kórház-korszakából származóan - száz építészeti-műszaki sebből vérző épületet, anélkül, hogy zavaró, hamis „Patyomkin-hatást", az üres dekorációk taszítását éreznénk.
Érezzük ellenben azt, hogy e kastély jelene és jövője nagyon sokaknak fontos: a fentiekben már felsorolt intézményeknek éppúgy, mint a két új szoba megnyitásán nagyszámban megjelent pécelieknek, köztük az előadást bevezető ifjabb és érettebb korú fuvolaművészeknek, Jankovics Franciskának és Kovács Ernőné művésztanárnak, továbbá zongorakísérőjüknek, Skrabinyecz Okszánának, a zeneiskola képviseletében. Varga Kálmánnak, a Műemlékek Nemzeti Igazgatósága vezetőjének megnyitó szavai is ugyanezt az otthon-rekonstruálási szándékot hangsúlyozták, azt, hogy a kastély mai gondozói a Ráday család - mint a magyar felvilágosodás kultúrájában fontos szerepet játszó református értelmiségiek - nem reprezentatív, de emberléptékű otthonának, az ott élt hús-vér emberek szellemiségének felidézését tűzték ki célul.
Ez a ház-melengető szándék, nyilvánult meg a Hölgyszakon „nyitányában, Berecz Ágnes 18. századi költőnőket - köztük Petrőczi Kata Szidóniát és Dukai Takách Juditot - versrészletekkel megidéző köszöntőjében is. A másik új kiállítószobát, amelyben a Habsburg ház tagjainak portréi, s Ráday Gedeon éremgyűjteményének egy része látható, Sárossy Péter az ugyancsak lelkes „rádayánusnak" bizonyuló művészettörténész mutatta be. A kiállítás kivitelezője Katulic László, grafikai kivitelezője pedig Patkós Gábor volt, de számos egyéni segítő is csatlakozott a kastélymegújítás mostani fordulójához, a kártyakutatótól az üvegesmesterig. A szeptember 18-án megnyílt két szobába végül D. Barabás Máriának, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Programirodája fáradhatatlan a vezetőjének szavai hívogatták a közönséget, aki a Ráday Gyűjtemény csapatától (ők családtagjaikkal együtt meg is jelentek a rendezvényen) az EGT-ig, a Norvég Civil Támogatási Alapig (projektvezetője Birck Edit) minden bel- és külföldi segítőnek nem-protokolláris, hanem valóban átélt és hiteles köszönetet mondott. A kiállítás látogatónak figyelmébe szeretném ajánlani a termekben, s a korábban megnyitott helyiségekben is elhelyezett, gazdagon illusztrált és igényesen megszerkesztett szövegű lapozókat is, amelyeknek, remélhetőleg, előbb-utóbb legalább angol szövege is elkészül, a Pécelre látogató külföldiek kedvéért.
Végül hadd idézzem fel e kevésen is sokakat meggazdagító kastély könyvtárszobájának látványát, ahol az újrafestett freskók alatt néhány „igazi" régi magyar könyv - például Zrínyi Miklós műve, az Adriai tengernek Syrenája - látható, a valóságos könyvszekrényeket és a Ráday utca 28-ban forgatható értékes kiadványokat azonban, szellemes utalásként, s akár könyvtárba-hívogatóként,. az ottani, impozáns fehér-arany könyves tékák favázra feszített vászonimitációjával idézték fel. Itt, a könyvtárszobában érdemes volna elhelyezni a budapesti Ráday Könyvtárba hívogató szórólapokat, méltó helyen híva fel a figyelmet e páratlan értékű könyvgyűjteményre.
Az őszi péceli ünnepségek a mostani tárlatnyitóval korántsem értek véget, a norvég pályázati projekt záróakkordjaként október 10-én, Gedeon napján a kastély Herkules és Tanító Szobájában irodalmi kiállítás nyílik, továbbá - a résztvevők nagy számára való tekintettel az e napra kitűzöttnél későbbi időpontban - sor kerül a Novella Éve alkalmából meghirdetett, fiatalok számára kiírt pályázat eredményhirdetésére. A délutáni Gedeon-napi piknik, s az esti Erkel zongorahangverseny a jeles napon lesz. Egyszóval - szabadon Ady után - 2010 őszén „élet zengi be" a Ráday-kastélyt.
Jelen kiállítás része a „Ráday-kastély - irodalmi kastély" pályázati projekt keretében, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával megvalósuló kiállítássorozatnak, amely Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete és a Ráday Gyűjtemény együttműködésével valósult meg.
