Műemléki Világnap 2009: „Rejtett kincseink” jegyében

Április 18-án, a Műemléki Világnapon az ország több mint 200 különleges műemléke, kiállítóhelye nyitotta meg kapuit díjmentesen a látogatók előtt. Több helyen szakvezetéssel és külön programokkal is készültek a Húsvét utáni szombatra, az akcióhoz csatlakozó szálláshelyek pedig kedvezményeket kínáltak a vendégeknek.

 

E napon - a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezdeményezésére, a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésével - a Kulturális Turizmus Éve szlogenjének - „Itthon láss csodát!" - eleget téve, az ország számos rejtett kincsét ismerhették meg díjmentesen a látogatók, többek között népi műemlékeket, tájházakat az Őrségben, Aggtelek, a Velencei-tó és a Zemplén vidékén.

Kevésbé ismert, ám igazi kuriózumok megtekintésére nyílt lehetőség: ilyen a pincesor Cákon, a gótikus Oskolamester-ház Pásztón, a Kékfestőház Szendrőn és a Meseház Békéscsabán. A várak közül a szerencsi, az ozorai, a simontornyai, a sárvári, boldogkői, a füzéri és a várpalotai meglátogatása ígérkezett izgalmasnak, főként azért, mert itt megújult részekkel, kiállításokkal is találkozhatnak a vendégek.

Számos kastélymúzeum is csatlakozott az akcióhoz, így Fertődön az Esterházy-kastély, Körmenden a Batthyány-kastély, Dégen a Festetics-kastély, Füzérradványban a Károlyi-kastély. Szenzációs látványra számíthatott az is, aki Oroszlányba a Bányamúzeumba, Majkra a remeteségbe, Komáromba a Monostori erődbe, Vasvárra, Mezőhegyesre, vagy éppen Gorsiumba látogatott április 18-án.

Boldogkőváralján a várban 15 órakor kiállítás is nyílt a Műemléki Világnapon „A reneszánsz világa, a világ reneszánsza" címmel. Itt láthatunk harcászati eszközöket a reneszánsz korból, valamint megismerhetjük a reneszánsz kor emberének világnézeti elképzeléseit korabeli könyvek, könyvillusztrációk, metszetek és térképek segítségével. Régi térképeken tárul elénk, hogy a nagy földrajzi felfedezések után, a reneszánsz idején miként fejlődött az orvostudomány, a botanika, csillagászat.

A humanizmus egy-egy jellegzetes ábrázolását pedig olyan könyvritkaságok segítségével, mint a nürnbergi Shedel krónika (1493) lapjai - melynek metszésében többek között Dürer is részt vállalt - ismerhetjük meg. Itt jelent meg például Buda első ismert ábrázolása. Igazi kuriózumként saját szemünkkel olvashatunk bele a korai könyvnyomtatás gyönyörű darabjaiba a németalföldi mesterek kezei közül, vagy az újonnan kialakuló reformáció nagy alakjainak korai nyomtatott munkáiba, mint például Temesvári Perbál, Pázmány Péter vagy Káldi György műveibe.

 

Az akciónappal a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, mint főszervező és ötletgazda hagyományt kíván teremteni, hogy a Műemléki Világnap - melyet eddig csak a műemlékes szakma ünnepelt - mindenki ünnepévé váljon, amikor érdemes útra kelni és megnézni a régmúlt korok akár közvetlen közelünkben lévő, akár távoli országrészekben található építészeti emlékeit.