Műemlékeink
Budavári De la Motte – Beer-palota, Budapest
Buda-nyéki királyi vadászkastély, Budapest
Királyi központ (prépostság), Dömös
Árpád-kori templomromok, Dörgicse
Festetics-kastély, Dég
L’Huillier - Coburg-kastély, Edelény
Fáy-kastély, Fáj
Károlyi-kastély, Füzérradvány
Esterházy-kastély, Fertőd
Fertőrákosi Püspöki kastély, Fertőrákos
Cziráky-kastély, Lovasberény
Kamalduli remeteség, Majk
Nádasdy-kastély, Nádasdladány
Pipo-várkastély, Ozora
Ráday-kastély, Pécel
Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs
Püspöki palota, Sümeg
Barlangvár és tájház, Sirok
Bencés apátság romjai, Somogyvár
Vármegyeháza, Szegvár
Esterházy-kastély, Tata
Lónyay-kastély, Tuzsér
Bencés apátság romjai, Vértesszentkereszt
Gyulafirátót, premontrei romok, Veszprém
Premontrei prépostság, Zsámbék
 |
Budavári De la Motte – Beer-palota, BudapestA budavári lakónegyedben, a Dísz téren áll az egyemeletes barokk palota, amely jelenleg a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága székháza. Az 1780-as években kiépült, emeleti, térsorának eredeti, késő rokokó és kora klasszicista, bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestése egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. Pincéjének járatai levezetnek a vár alatt húzódó szövevényes pince- és alagútrendszerbe. |
 |
Buda-nyéki királyi vadászkastély, BudapestMátyás király nyéki vadaskertjének épületmaradványainak helyét Bonfini leírása alapján Garády Sándor autodidakta régész 1930-ban mérte ki, s kezdett kutatásokat, amelyek során feltárta az épületegyüttes falait a Hűvösvölgyi út 78. számú telken, melyet a Budai Tájvédelmi Körzet ma is vadaskertnek hív. |
 |
Királyi központ (prépostság), DömösDömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. |
 |
Árpád-kori templomromok, DörgicseDörgicsének a középkorban három különálló része volt, így három Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet: a felsődörgicsei a 12. században terméskőből épült, Kisdörgicse román építészeti jegyeket viselő templomát a 13. században emelték, éppúgy, mint Alsódörgicse látványos templomát. Ez utóbbi ikerablakos tornya és nagyobb méretű hajója viszonylag épségben vészelte át az elmúlt évszázadokat. |
 |
Festetics-kastély, DégDégen található Magyarország egyik legszebb – és egyetlen látogatható – klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja öleli körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt. |
 |
L’Huillier - Coburg-kastély, EdelényA L’Huillier - Coburg–kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya, melyet Kelet-Magyarország Fertődjeként tartanak számon. Az 1727-28-ban épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. Napjainkban zajlik a kastély és környezete helyreállítása, mialatt a kastély nem látogatható, csak jövőre, a projekt befejezése után nyitja meg kapuit. |
 |
Fáy-kastély, FájA Cserehát lankái között megbúvó barokk kastélyt a Fáy család építtette a 18. században egy korábbi, késő reneszánsz nemesi kúria helyén. Az épület kuriózumai a nagyterem mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkó domborművei. A klasszicizmus időszakában gróf Fáy István, zenész és zenetörténész évente háromszor rendezett kastélyában jeles zenei találkozókat, az ún. "muzsikai Akadémiákat". |
 |
Károlyi-kastély, FüzérradványA füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. |
 |
Esterházy-kastély, FertődA „Magyar Versailles”-ként emlegetett kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját. A Fertő-tó mocsarakkal ölelt, vadban gazdag vidékén felépített barokk-rokokó kastélyban mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek, falai között még Mária Terézia császárnő is vendégeskedett.
|
 |
Fertőrákosi Püspöki kastély, FertőrákosÉvszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. A középkori udvarház helyén felépített kastély – melynek alapjait valószínűleg Draskovics György püspök rakatta le a 16. század második felében – nyújtott menedéket a győri püspököknek, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legendák szerint hétszáz méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, amely menekülési útvonalként szolgált a török kor idején. |
 |
Cziráky-kastély, LovasberényA Velencei-tó vonzásterében, bájos falvak közt bújik meg Lovasberény, melynek főútja mentén áll a romjaiban is elegáns és szép Cziráky-kastély arányosan kialakított épületegyüttese, a Cziráky család egykori otthona. A XV. századi alapokkal rendelkező műemlékegyüttes fénykorát az 1800-as években élte, ekkor kapta jellegzetesen klasszicista formáját. A kastély főépületének közelében áll a műemlékegyüttes ékszerdoboza, a barokk stílusban épült kastélykápolna, melynek belső tereit a XVIII. század híres freskófestője, Dorffmeister István festette ki. |
 |
Kamalduli remeteség, MajkA némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló a hegyek, erdők, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és konventépületből áll. |
 |
Nádasdy-kastély, NádasdladányAz 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára épült Nádasdy-kastély igazi építészeti kuriózum hazánkban. Bár kívülről ódon hangulatot áraszt, valójában 1873 és 1876 között épült. A kastély legkülönlegesebb terme, a hatalmas márványkandallóval díszített Ősök Csarnoka. Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók. |
 |
Pipo-várkastély, OzoraOzora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat. |
 |
Ráday-kastély, PécelTudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, fia, Gedeon barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát. |
 |
Jakováli Haszan-dzsámi, PécsA pécsi Jakováli Haszan-dzsámi az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a műezzin. |
 |
Püspöki palota, SümegA műemlékekben gazdag belváros legszebb építménye a Várhegy oldalába simuló püspöki palota, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a hegy tetején álló Sümegi várra. 1552-ben Veszprém eleste után a veszprémi püspökség a sümegi várba költözött, s ott volt a székhelye 210 évig. A városban előbb kisebb udvarházat, majd nyaralót építettek a püspökök, ám a török idők alatt az is előfordult, hogy a várat a püspökség, a várost a török birtokolta. |
 |
Barlangvár és tájház, SirokMagyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak. Éppen ezért zseblámpa nélkül nem érdemes útra kelni Sirok várához, mert akkor a többszintes labirintust legfeljebb csak a sötétben tapogatva járhatjuk be.
|
 |
Bencés apátság romjai, SomogyvárKoppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek. Napjainkban a kirándulók kedvelt célpontja a romkert és kis kiállítása is. |
 |
Vármegyeháza, Szegvár1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja, miután a Károlyiak eladták romos kastélyukat a vármegyének. A szép, új, barokk vármegyeházát drágán, ám mégis kicsire sikerült építeni, így gyakorta az udvarán felállított sátorban tartották a megyei közgyűléseket. Sőt, elkészülte után is rendeztek vármegyegyűléseket Vásárhelyen, Szegeden és Szentesen. Az udvarban egykor börtön állt, ahol a legenda szerint Rózsa Sándor is raboskodott. |
 |
Esterházy-kastély, TataA tatai Öreg-tó partján álló Esterházy-kastély a neves hazai építész, Fellner Jakab alkotása. Ennek révén vált igazán elismert és keresett szakemberré a fiatal, Tatán letelepedett építőmester. A 18. század közepén épült kastélyban négy uralkodó is megfordult. Az épület különlegességei díszes helyiségei:az aranyozott faburkolattal ellátott díszebédlő, és a száz évvel ezelőtti időszakban is kuriózumnak számító márvány- és hollandi csempés fürdőszobákkal. |
 |
Lónyay-kastély, TuzsérA Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélyát Mária Terézia testőre, Lónyay János építtette.A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület több terme lenyűgöző 18. századi falfestményeket rejt.A freskók vélhetően Wurzinger Mihály kassai festő munkái. Napjainkban az épület nincs berendezve, és az időszakos felújítási munkák alatt is látogatható. |
 |
Bencés apátság romjai, VértesszentkeresztMívesen faragott kövei igazi művészettörténeti csemegeként szolgálnak a román kor és a kora gótika építészeti emlékeit fürkészőknek. A Vértes erdőrengetegében vélhetően már a bencés szerzetesek megjelenése előtt korai templom állt, amely mellett csaknem kilencszáz évvel ezelőtt bencés kolostort és templomot építettek. |
 |
Gyulafirátót, premontrei romok, VeszprémA francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román stílusban. A templom és monostor a török időkig működött, majd a vidék elnéptelenedése után a 17. századtól folyamatosan pusztult. Napjainkban néhány boltíves helyisége és több méter magas falainak részben rekonstruált részei láthatók.
|
 |
Premontrei prépostság, ZsámbékA település feletti magaslaton álló zsámbéki templomrom a hazai késő román kori templomépítészet egyik leglátványosabb emléke. A premontrei prépostságot a 13. század első felében alapították. Az ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116-1131) hívására Prémontréból érkezetek Magyarországra. A zsámbéki templom egy földrengés következtében vált romossá a 18. században. |
