Barlangvár, Sirok
A vár múltja
Az alsó- és felsővárból álló siroki erősség építését a 13. században kezdhették a tatárjárás után, amikor a királyi és a magánbirtokok védelméül kiépítették a végvárak rendszét. Építője az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család volt. A várról az első híradás 1320-ból származik. Ekkor egymás után kétszer is tulajdonost váltott: előbb a királlyal szembeszálló Csák Máté kezére játszották, ám hamarosan az uralkodó, Károly Róbert csapatai elfoglalták.
A törökök 90 éven keresztül birtokolták az erősséget, amelyet a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztettek.
A török kort követően kezdődött a vár pusztulása. A Rákóczi-szabadságharc idején ugyan rövid időre kurucok is birtokolták. A szabadságharc bukása után a magyar végvárak sorsára jutott Sirok vára is: falait felrobbantották, az erősség romossá vált.
Túra a várban
A várba a turisták jelenleg több fal-kiomláson, illetve a merészebbek a lőréseken keresztül juthatnak be. Az alsó várban több üreg is látható. Ezek közül kettő magtárként szolgált, egy pedig ciszternaként gyűjtötte össze az esővizet. A felsővárba vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút alatt egy újabb üreg nehezíti a feljárást. Ez valószínűleg egy műhelynek adhatott helyet.
A felvezető járat középen három irányba válik szét: a középső a felsővárba vezet, a két oldalsó pedig a felsővárat a falak alapja alatt öleli át. Hátrébb újabb feljárón a „Mulató palotába" jutunk. A meredeken lefelé tovább induló alagút nincs feltárva. A legenda szerint ez a titkos járat az egri várral kötötte össze Országh Kristóf várát.
A felsővár északi oldalán újabb lejárón ereszkedünk le a másik kazamatába, ahonnan több ablak nyílik a várhiz felvezető út felé. A várat érdemes körüljárni, mivel lépten nyomon újabb sziklaalakzatok, kikagylósodások ejtik ámulatba a látogatót.
A siroki vár több szempontból is egyedülálló, és fontos eleme a hazai és közép-európai vártúra útvonalaknak.
Nincsen még kommentár.