Károlyi-kastély, Füzérradvány

Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába, ezért Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő tardosi mészkő emléktáblára is a kastély építtetőjeként Károlyi Ede neve került. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott.

Károlyi Ede halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdtek. Bécsből, Firenzéből, Velencéből és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt márványfolyosó, valamint a két csavart vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban csak elvétve fordult meg.

Károlyi László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és azt luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek elkészítésével Lehoczky György budapesti építészt bízták meg. A kastélyszálló működése és kényelme érdekében ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket a kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új rendszerben azonban nem sokáig maradhatott a Károlyi család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették azt Károlyi Istvántól és Gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek, ám számos bútor tönkre ment, vagy elkallódott.

1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület helyreállítási munkái a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődött. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély fokozatos helyreállítása. Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. Az épület a helyreállítást követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.

...kevesebbet mutat

Régen a park

  1936-ban Károlyi László luxusszállót alakított ki a kastélyban. A példásan gondozott parkban fürdőház és úszómedence, nagy csónakázótó, golfpálya és több kilométernyi, kocsin vagy lóháton is kényelmesen járható sétaút szolgálta a vendégek kényelmét. A kastélytól nyugatra igényes vendégházak épültek.

A kastélyszállót és a parkot 1947-ben államosították. A park nagyobbik része ekkor került erdészeti kezelésbe, a kastélyban kórház működött. A közelmúltban tervszerűen megtisztított park számos látnivalót kínál: a hatalmas platánok a patak partján, a kastély délkeleti sarka közelében álló terebélyes hárs és több törzsű tulipánfa, piramistölgy és más különleges növény. Az erdészet által kezelt, kerítésen túli parkrész ma már szintén megközelíthető a kastélyból is, a kerítés vonalában kialakított, napközben nyitva tartó kapukon át.

A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt: érdemes ellátogatni ide akár az ország túlsó végéről is.

...kevesebbet mutat

1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt.1603-ban Báthory Erzsébetre, a törökverő gróf Nádasdy Ferenc hitvese lett a birtokosa a füzéri várnak és  Radványnak.

1620-ban már a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a a vidék ura. 1626-ban Réthey Péter özvegye leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát az ott kastély módjára épült kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be. Ez az első írott adat a kastélyról és a templomról.

Réthey Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdy Ferencnek, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve az akkor zálogban lévő Füzért és tartozékait is.

1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének adományozta Radványt, melyet 1686-ban Károlyi László kap meg királyi adományként. A királyi adományozással megkezdődött a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története. Nemzetségük a középkorban szerzett nagy birtokokat az ország keleti felén, Szatmár megyében.

...kevesebbet mutat