Királyi központ (prépostság), Dömös
Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt a sérüléseibe.
Dömös
Dömös napjainkban kedvelt helye a természetjáróknak. Számos turistaútvonal indul a településről a környező hegyekbe. Köztük az ország egyik legkalandosabban bejárható útvonala, amely a Rám-szakadékon át vezet a 700 méter magas Dobogókőre. Szintén innen indul jelzett turistaút a különleges sziklaképződményeiről nevezetes Prédikálószék csúcsához, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb hangulatú panorámáját láthatjuk.
A település múltjából
A 9. században megjelenő honfoglaló magyarok itteni megtelepedéséről is vannak emlékek: az Árpádvár 483 méter magas hegycsúcsán Árpád-kori földvár sáncai emelkednek.
Dömösről az első közvetlen adat a Képes Krónikában maradt fenn: az 1063. év eseményeinél ugyanis a következők olvashatók: „A jámbor (I.) Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján". Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve tartott itt országgyűlést. A súlyosan sebesült király az úton halt meg, miközben Dömösről a nyugati határok felé felvonuló csapatai után vitték.
Dömös nevének és az itt álló királyi palotának legkorábbi - eredetiben fennmaradt - írott emlékét I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. Ebben az esztendőben László király is németek elleni hadjáratra készülődve tartózkodott Dömösön, ahol Guden királyi serviens egy birtok adományozásával kapcsolatban kereste őt fel. Az okirat szerint „a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett a dömösi kúriában (incuria Dimisiensi), amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült".
A 11. század vége táján a királyi palota hercegi tulajdonba került. Álmos hercegnek és fiának, a később II. Béla néven megkoronázott uralkodónak, a prépostság szolgált menedékül, miután Könyves Kálmán az uralkodásra alkalmatlanná tette, megvakítatta őket.
Királyi palota és prépostság
A festői Dunakanyar ölelte hegyvidék - a hajdani Pilis-erdőnek nevezett terület, melynek mai neve Visegrádi-hegység - az Árpád házi királyok birtoka volt, ahol több vadászkastélyt, palotát építettek. Közülük kiemelkedő szerepe volt dömösinek, amely a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században.
E királyi központ mellett alapított prépostságot és káptalant Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett.
Az építkezést Álmos fia, II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.
A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszűntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a 18. században köveit is széthordták.
A prépostság romjai
A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.
A szép, szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak ugyan csak helyei, illetve talapzatai maradtak meg, ám a faloszlopok és díszesen faragott lábazataik jórészt megmaradtak. A kőfaragványok alapján bizonyos, hogy a Dömösön dolgozó építőműhely tagjai más - királyi és főúri - építkezéseken is dolgoztak.
A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetősen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerű oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhető. A felső-itáliai eredetű alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során előkerült hatalmas oszlopfő, amelyen egymással küzdő oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva.
A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy II. Béla idején, 1138 táján készülhettek.
Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.A helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség az 1980-as évek második felében végezte.
Tari Gaga
2010 nov. 06 - 21:43
Nézzétek meg és töltsetek el hosszabb időt. Nagyon jó energiák vannak, nem csak az épület fölött, hanem az egész környezetében. Csodaszép a táj, boldogság járja át az ember szívét ott!
L.K
2010 júl. 22 - 22:48
Érdemes megnézni egyszer!
Érdekes, ami az eredeti templom maradványából megmaradt.
Gjjk
2009 szep. 06 - 8:34
Csodálatos hely.




Peti Sándor
2012 dec. 15 - 17:06
Elbűvölően szép hely ! Mi egy esküvői szertartáson vettünk itt részt,
amely felemelő érzés volt.