Festetics-kastély, Dég
Many mysteries are connected to the House of Dég: according to legends, it was the secret headquarters of Hungarian Freemasonry, and it was for this reason that its beautiful assembly hall was designed to fit in the corner of the building. Although we have no data of mysterious meetings held there, it is a fact that the secret archives of the Hungarian Freemasons were kept there for more than a century, until 1945. The facade of the House reminds us of the Hungarian National Museum; this is no coincidence since its designer, Mihály Pollack, used it as a blueprint for the plan of the Museum. In the 100-meter-long array of rooms of the house, visitors can see an outstanding exhibition telling the story of the Festetics family, the House, and the history of Hungarian Freemasonry as well. The park provides us with a perfect milieu for a pleasant walk.
Das Schloss in Dég ist mit zahlreichen Rätseln umschwebt: den Legenden nach soll hier das geheime Zentrum der Freimaurer in Ungarn gewesen sein, deshalb wurde der wunderschöne Prunksaal in der Ecke des Gebäudes untergebracht. Von Angaben über die geheimen Versammlungen dieser Gesellschaft ist zwar nichts erhalten, soviel steht aber fest, dass das Geheimarchiv der heimischen Freimaurer mehr als ein Jahrhundert lang, bis 1945 hier aufbewahrt wurde. Die hintere Fassade des Schlosses erinnert uns an das Gebäude des Ungarischen Nationalmuseums, was kein Zufall ist: für seinen Planer, Mihály Pollack, diente der Schlossbau nämlich als eine Art Vorstudie zu den Plänen des Museums. Heute sieht man in der 100 Meter langen Reihe von Sälen des Schlosses eine sensationelle Ausstellung über die Geschichte der Festetics-Familie, des Schlosses, der Parkanlage und der heimischen Freimaurerei. In der Parkanlage können wir einen langen Spaziergang machen, der ein wahres Erlebnis bietet.
Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
A kastély története
A kastély 1810 és 1815 között, az ország „leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét bízta meg.
A kastély park felőli homlokzata a Magyar Nemzeti Múzeum épületére emlékeztet - nem véletlenül, hiszen mindkét épület tervezője Pollack Mihály (1773-1855) volt. A múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben azonban Dégen nem lépcső, hanem kavicsos rámpa vezet a parkba.
Rendhagyó építészeti megoldások közé tartozik az is, hogy az ovális dísztermet nem az épület központi részén, hanem sarokszobájában alakították ki. Ezzel átellenben pedig a szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű grófnői fürdőszoba bújik meg.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
Többet mutat...
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a II. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Máig megcsodálhatók azonban az előcsarnok és az egykori grófi dolgozószoba kandallói, a díszterem a maga teljességében.
Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt
színvonalas klasszicizáló (19. és kora-20. századi) díszítőfestésekre
bukkantak.
...kevesebbet mutat
Hollandi-ház
A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.
Kastélypark
Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet.
A parkban egész évben élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.
Többet mutat...
Fejér megye déli részén a Mezőföld egy süllyedékében, három patak találkozásánál hozták létre az eredetileg csaknem 300 hektár kiterjedésű parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából. A park tervezője nem ismert, de felmerül a klasszicista kastély alkotójának - a kor legjelentősebb magyar építészének, a Magyar Nemzeti Múzeumot is tervező - Pollack Mihálynak a szerepe, aki bátyjához, a Lombardiában működő Leopoldo Pollachhoz hasonlóan feltehetően kerttervezéssel is foglalkozott. Dégen a kastély lett nemcsak a hatalmas park, hanem az egész 15.000 holdas birtok vizuális fókuszpontja is.
Az épületet a völgyszerű süllyedék peremére helyezték az északról a faluba vezető országút tengelyében. Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata (portikusza) már 14 km-ről látható volt. A kastélyt kiszolgáló melléképületeket a kastély érkezési oldala előtti nagy kocsiforduló két oldalán emelték, a többi a mai Szabadság téren, a park falu felőli kapujának két oldalán képezett összefüggő házsort.
A kastély kert felőli oldalának oszlopcsarnokából élvezhető panorámát gondosan megtervezték a park építésekor. A tágas tisztások és hosszú nyiladékok a park és a település legtávolabbi nevezetes épületeiig vezetik a tekintetet. A szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik innen szép panoráma. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. (Ezek ma a helyi TSz tulajdonában, elhanyagoltan állnak.)
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése és neoklasszicista átépítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott ún. parterrel (ez utóbbi megsemmisült). Napjainkban is látható viszont a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a kastély közelében álló, romszerű „antik forrás" is. A család tagjai a park egyik sarkában, a patakágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.
1945 után a birtokot államosították. A park nagy része erdészeti kezelésbe került, eredeti egysége és struktúrája, térkapcsolatainak nagy része megszűnt, történeti faállományát az erdészeti területen - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - tervszerűen kitermelték.
A kastély környéke (34,5 hektár) azonban a tóval és a kerti építményekkel ma is megvan, és tágas tisztásokban, idős facsoportokban, faóriásokban gyönyörködhetünk. A 2003 óta tartó helyreállítás következtében a dégi kastélypark egésze (mintegy 300 hektár) - hazánk egyik legértékesebb történeti kertje - műemléki védelem alá került, s helyreállítása megindult. A parkban akár több órás sétákat, kirándulásokat tehetünk, lenyűgöző látványok sorában gyönyörködve.
...kevesebbet mutat
Dég település
Az Árpád-kor óta lakott település, Nyugat-Magyarországon, Fejér megyében fekszik. Első okleveles említése 1138-ból maradt fenn, 1342-ben a simontornyai majd az ozorai uradalom része volt. A török hódoltság alatt valószínűleg elpusztult, és csak a XVII. század végén települt be ismét. A Festetics család 1769-ben vásárolta meg Déget és a környékét és birtokolta egészen a II. világháború végéig, 1945-ig. Az ő nevükhöz fűződik a református templom és a Pollack Mihály által tervezett plébániatemplom építése is. (Mindkettő fontos látványelem a parkban.)
Szarka Kornél
2009 márc. 31 - 15:33
2008.08.05-én voltam először Dégen,a kastélyt megnézni meg a hozzá tartozó parkot,és a Hollandi-házat.Barátnőm javaslatára látogattuk meg együtt, de annyira magával ragadott a hely,hogy fontolgatom hogy újból elmegyünk és ismét meg nézzük a kastélyt, aztán egy jót kirándulunk a hozzá tartozó tó mentén.Tudom ajánlani minden korosztály számára,egy jó idő töltés,kikapcsolódás céljából.Érdemes felkeresni,jó a levegő, csendes, nyugodt békés környezet.