Esterházy-kastély, Fertőd

Az Alapítvány honlapja: http://www.esterhazykapolna.hu/hu/alapitvany.html

Az Alapítványról

...kevesebbet mutat

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli Magyarországon az állami kézből ki nem adható, szigorúan védett műemlékeket. Ezek egyike a fertődi Esterházy-kastély, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kastélya, amelyet „Magyar Versailles"-nak is neveznek.

Jelenleg is fut egy uniós pályázat, amely abban segít, hogy újra régi pompájában jelenjen meg a kastély. Bemutatjuk a festékréteg alól előkerült díszítéseket, az újra friss színben játszó freskókat, s azt a ceruzarajzot is, amelyen egy lezuhant orosz kiskatona mesélte el balesetét a háború végén kórháznak (is) használt épületben.

Bemutatjuk a legkülönlegesebb lakosztályokat és a hozzájuk kapcsolódó nézőcsalogató rendezvényeket. Megtudhatják azt is, milyen lesz Esterházy (Fényes) Miklós és Joseph Haydn szoborkompozíciója.

Kiderül, hogyan lehet vagy hogyan lehetne fenntartani egy ilyen hatalmas műemlékegyüttest, és hogyan csinálják mindezt a határ túloldalán, Kismartonban és a fraknói várban az Esterházy Magánalapítvány munkatársai. Beszélünk arról is, milyen együttműködések vannak, és hogyan lehet ezekből profitálni.

Az adást látogatóink ide kattintva hallgathatják meg. - letöltés (.mp3)

...kevesebbet mutat

Testőrség

Esterházy Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka, Mária Terézia rendelete alapján 120 fős kiképző intézményt működtetett Eszterházán. A vármegyékből delegált nemes ifjak a katonai ismereteken kívül olasz, francia, német és latin nyelven tanultak. Az európai műveltség és kultúrtörténet magas szintű megértésére és élvezetére is megtanította az ifjakat a nívós oktatógárda: a zenét Joseph Haydn, az építészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György irányításával ismerték meg. Az oktatómunkát is segítették a kastély gazdag gyűjteményei: könyvtára, képtára és metszetei. A huszonöt évesen vármegyéikbe hazatérő ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, így Eszterháza hatása mára már észrevétlenül beépült a magyar kultúrtörténetbe.

A fénykor után

A kastély fénykora Esterházy „Fényes" Miklós haláláig, 1790-ig tartott. Ezt követően a család Kismartonba helyezte át székhelyét, s az elkövetkező évtizedekben a kastélyt csak ritkán használták. 1902-ben Esterházy IV. Miklós herceg feleségével, gróf Cziráky Margittal visszaköltözött a helyreállított kastélyba. Ezekben az években ismét Eszterháza lett a család első számú rezidenciája, s bár a hercegné halála (1910) lezárta ezt a rövid fénykort, a család 1945-ig a kastélyban lakott.

A II. világháború után a kastély berendezését széthordták, falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló-színnek használták. Az 1950-es évek második felére kikerültek a traktorok és a gabonás zsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként - Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára - 1959-ben múzeum nyílt az épületben.

 
Kastélymúzeum 

Napjainkban a kastély újjászületésének izgalmas mozzanatai is megtekinthetők: külső homlokzatai és belső díszterei fokozatosan megújulnak. A hagyományos kastélyséta mellett két új látogatási útvonalat is bejárhatnak az érdeklődők: a Nagy kastélytúra és a Felfedezők útja során lehetőség nyílik megtekinteni az épület rejtett zugait, a kutatás, felújítás alatt lévő tereket, többek között Miklós herceg második emeleti magánlakosztályát, a Bábszínház épületét, a kastély padlásterét, a Belvederé-t (kilátót), valamint a hatalmas angolpark építményeit és botanikai különlegességeit. Nyaranta számos zenei rendezvény, közöttük a nemzetközi Haydn Fesztivál programsorozata várja a zenekedvelőket.

Joseph Haydn Eszterházán

A nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig Eszterházán lakott: vonósnégyes-œuvre-jének több mint a felét, továbbá több mint ötven szimfóniáját - egészen az Oxfordi szimfóniáig - a ma is álló Muzsikaházban komponálta. A pompát kedvelő Esterházy Miklós szolgálatában töltött évekről a zeneszerző egyik levelében így ír: „a Herceg úr Őfőméltósága szolgálatában... kívánok élni és meghalni".
A zseniális alkotóművész és a főúri udvar közötti kapcsolat egyedülálló a zenetörténetben. Voltak ugyan jelentős zeneszerzők, kiknek az életműve szorosan összefonódott egy várossal, esetleg egyetlen épülettel (ilyen például J. S. Bach esetében a lipcsei Tamás-templom), de nincs még egy Haydnhoz fogható jelentőségű zeneszerző, aki ilyen hosszan élt és alkotott volna egyetlen kastélyban.

...kevesebbet mutat

Mulatóházak és erdő

A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából (Sala Terrena, nyári ebédlő) kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb"-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak. Magát a kastélyt is eleve úgy helyezték el, hogy főbb tengelyei környező falvak templomainak irányába essenek. A korábbi hímzéses partert (barokk ruhák hímzésmotívumaira emlékeztető minták bukszusból kiültetve) 1775 körül alakították át virágszegélyes gyepes parterré (vagyis virágágyakkal szegélyezett, utakkal felosztott szabályos gyepfelületekké), valószínűleg Jakoby tervei szerint. Ezt 40 szobor, száznál több dézsás narancs- és citromfa, 40000 virág (minden hónapban kicserélve!), valamint kővázák és szökőkutak díszítették. A díszkert mögött elterülő, ahhoz szorosan kapcsolódó mulatóerdő szélén két mesterséges vízesés (ún. kaszkád), beljebb pedig Diana és Apolló, Fortuna és Vénusz temploma, több szökőkút, rózsakert, valamint egy kínai mulatóház (ún. Bagatelle) épült, amelyek az előkelő látogatók többnapos szórakoztatását szolgálták a kastély közelében épült Bábszínházzal és Operaházzal együtt.

A hanyatlás évszázadai

A hercegi udvar „Fényes" Miklós halála után elhagyta a kastélyt, mely ezután egy évszázadon keresztül hanyatlott; így a híres Operaház, több más épület és a kert jelentős része is megsemmisült a 19. században. 1902-ben azonban a parkot Anton Umlauft schönbrunni császári kertigazgató tervei alapján, és Hulesch Károly hercegi főkertész vezetésével újjáalakították. A barokk park alapszerkezete továbbra is megmaradt. Az ekkor készült historizáló parkkompozíció (geometrikus neobarokk és tájképi - angolkert-szerű - részletekkel) az, amelyet nagyrészt ma is megcsodálhatnak a látogatók. Számos idős növénykülönlegesség maradt fenn ebből a korból (például mamutfenyők, gyantás cédrusok stb).

A II. világháborúban erősen megsérült kastélyt és parkját az utolsó hercegi főkertész, Porpáczy Aladár akadémikus mentette meg, aki kertészeti szakiskolát és kutatóintézetet alapított a kastélyban és a híres kertészetben. A park rendszeres gondozása és tudományos kutatáson alapuló szakszerű helyreállítása, az egykor nyírott fasorok újbóli visszavágása a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága irányításával megkezdődött, s bár sok munka van még hátra, Eszterháza parkja mára ismét az ország egyik leglátványosabb történeti kertjévé vált.

Parkséta

Díszudvar

Az eredetileg kaviccsal felszórt díszudvarban a 19. század végén kertet létesítettek. A kúp alakúra nyírt tiszafákkal szegélyezett négy nagy gyepfelületben a virágkiültetés formája sokszor változott 1945 előtt. A közeljövőben tervezett helyreállítás Ormos Imre 1958-ban készült, barokkos jellegű tervét követi.

Kamarakertek

A kastély két oldalán elterülő, alacsony kerítéssel elválasztott, eredetileg szobrokkal és vázákkal díszített geometrikus kertek a herceg és a hercegné földszinti magánlakosztályaihoz kapcsolódtak. A 18. században szintjük süllyesztett volt, bennük dézsában nevelt narancs, citrom és egyéb délszaki növényeket helyeztek el. A 19. század első felében tájképi jellegű kerteket létesítettek itt kanyargó utacskákkal és cserjecsoportokkal. A ma látható, hatalmasra nőtt tiszafák ugyan már nem tükrözik Anton Umlauft 1903-ból származó neobarokk tervének eleganciáját, a sajátos növényzet érdekes aurát teremt.

Parter

A park központi és leglátványosabb része, kamarakertekhez hasonlóan túlnőtt tiszafáival az Umlauft-féle neobarokk kompozíció maradványa. Először Anton Zinner tervezett ide egy négyszögletes táblákból álló hímzéses partert bukszusból kiültetett motívumokkal az 1720-as években. „Fényes" Miklós herceg ezt előbb megnagyobbíttatta, majd 1775 körül teljesen átalakíttatta - valószínűleg Jacoby tervei szerint - egy gyepes parterré, amelynek tábláit szobrok, vázák, virágágyak szegélyezték, és szökőkutak díszítették. A 60000 kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, és csak néhány facsoportot ültettek a nagy gyepfelületen.

A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt krumplival vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képezett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma.

A fasorok mögött baloldalt ma is látható a „kiskastély" (D), vagyis a hercegi jószágkormányzóság épülete, valamint a vele egy tömböt alkotó, 1773-ban épült Bábszínház (E), amelyet a 19. században magtárrá alakítottak a mögötte álló Narancsházzal (F) együtt.
A Bábszínházzal szemben, a parter másik oldalán (a mai angolkert területén) állt a híres Operaház (G), amelyben Haydn operáit bemutatták. A 19. század végén leégett, s ma csak a hozzá csatlakozó földszintes épület egy falszakasza áll a partert határoló fasor mentén.

Pál-major

Ennek a kis tájképi kertnek a helyén a 18. században a kastély egyik konyhakertje volt. A 20. század első éveiben a hercegi gyermekek játszóháza és miniatűr majorsága volt itt, amelyben a gyermeki fogatokhoz használt kecskéket és fehér szamarakat tartották.

Szivattyúház

Ez a finom megjelenésű épület falikúttal díszített kis oszlopcsarnokával a kastély felé tekint. Egy 18. századi kút fölé épült, amely az 1784-ben a mai félköríves hársfasor helyén épített díszes kaszkádok (vízesés-építmények) egyikét táplálta vízzel. (A kaszkádok a 19. században elpusztultak.) Az 1908 körül beépített szivattyú már szinte az egész kastélyegyüttest ellátta friss vízzel. Az épület tetejének attikadísze a kastély Belvedere-jét (középső kilátórészét) koronázó mellvéd motívumát idézi.

Lés-erdő

A nevében is a vadászatra (les) utaló, de az 1760-as évektől a mulatókert részévé vált erdőt ma a helyi erdészet kezeli. Az egykori építmények, sétányok, szobrok mára eltűntek, csak a lúdlábszerűen szétágazó három fő nyiladék és néhány másik sétány maradt fenn. A nyiladékok fasorainak belső ágait nemrég visszavágták, hogy a park térszerkezete ismét érvényesülhessen. Így a középső nyiladék végén jól látható a szomszédos Fertőszentmiklós templomának tornya. Az egykori Bagatelle (K) nevű, fából épített kínai pavilon helyén ma egy, az 1980-as években épült „kínai" vendégház áll. Az egykori hercegi erdészház (L) mellett zárt területen szelíd szarvasok és vaddisznók láthatók.

Rózsakert

Ezen a területen a 18. században a kastély másik konyhakertje feküdt, a 19. század első felében pedig az egzotikus fák iskolájának adott helyet. Ma az 1908-ban, a hercegné számára készített rózsakert maradványai láthatók a 220 méter hosszú lugasrendszerrel, közepén kínaizáló pavilonnal. Eredetileg 20000 rózsatő díszítette ezt a kertet, amelynek felújítása és revitalizációja a közeljövőben várható.

Az „Angolkert"

Ezt a területet csak 1906-ban parkosították. Az 1770-as évektől e terület délkeleti sarkában állt a híres Operaház, amely a 19. században leégett. Az Umlauft által tervezett, tájképi kialakítású Angolkertet elegánsan kanyargó utak hálózták be, és számos növénykülönlegességgel gazdagították, amelyek közül ma is sok szép példány látható. A bozót és a gyomfák eltávolítása már megtörtént, a parkrész helyreállítása a közeljövőben várható. A kertrészt átszelő négyes hársfasor mentén áll a hercegi istálló (O) igényes épülete, amelyben 1945 után mozi és művelődési ház, a közelmúltig pedig konzervgyár működött. (Ma üres.)

A hercegi kertészet

Az istálló mögötti területen terült el a 20. század elején híres hercegi „Várkertészet", amelyben később gyümölcsnemesítési kutatóintézet működött. Ma már csak néhány üvegház látható a területen. A kertészet felújítása a közeljövőben várható.

Muzsikaház

Ez az épület szolgált Joseph Haydn, valamint a hercegi zenekar zenészei és az operaház énekesei lakhelyéül a 18. században. Ma a Polgármesteri hivatal, valamint Zeneiskola, a Városi könyvtár és a zeneszerző emlékmúzeuma található benne.

Északi park

A kastéllyal szemközt áll a két gránátosház (a hercegi őrség épületei). A mögöttük elterülő részt a 20. század elején parkosították. Hársfasorok, mocsárciprusok, idős platánok és egy szomorú bükk őrzik ennek emlékét, de jellege a sportpálya, parkoló és kemping építésével jelentősen veszített eredeti szépségéből.

Az uradalmi gazdasági település

A 20. század elején a kastélytól keletre fekvő területen építették fel az uradalmi alkalmazottak házait és a kiszolgáló épületeket. Ekkor épült a víztorony is, melynek attikája a szivattyúházéhoz hasonlóan a kastély tetődíszét idézi. A gazdasági épületeket istállók, disznóólak, valamint vaj- és tőzeggyár egészítették ki. Az épületek nagy része ma is látható.

Sírdomb

Eszterháza kertjének újjáélesztője, herceg Esterházy (IV.) Miklósné, szül. Cziráky Margit utolsó kívánságának megfelelően készült ez a sajátos hangulatú kis park, amelyet egy mesterséges dombon alakítottak ki a kastélytól északra, a Hanság mocsarában. A domb tetején rózsalugas védi a hercegi pár kettős sírját. A sírdomb 2008-ban védett nemzeti sírkert lett. (Csak alkalmanként látogatható.)

Fontosabb fák a parkban:

1.) A szomorú japánakác (Sophora japonica 'Pendula') két példánya is látható a Pál-majorban. Ezeket a bizarr ágrendszerű fákat még a 19. század elején ültették.
2.) Az Angolkert számos növénykülönlegessége közül kiemelkedik a százéves mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum),
3.) egy gyantáscédrus (Calocedrus decurrens),
4.) valamint két szép páfrányfenyő (Ginkgo biloba).
5.) A platánok csoportjaival szegélyezett Északi parkban, a parkoló mögött áll egy terebélyes szomorú bükk (Fagus sylvatica 'Pendula').

...kevesebbet mutat

Nagycenk, Széchenyi-kastély
Széchenyi István Emlékkiállítás

A legnagyobb magyar, Széchenyi István életútját, elméleti és gyakorlati alkotásait tekinthetjük meg múzeumban. Emellett még két állandó kiállítás látható: az egyik az a magyar ipar és műszaki képzés fejlődését mutatja be Széchenyi működésétől a 20. század fordulójáig, a másik tárlat a magyar pénzverés történetén vezeti végig a látogatót Szent István dénárjától a régi típusú ezer forintos megjelenéséig.

9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
Telefonszám:99/ 360 023

Mauzóleum, Nagycenk

1778-ban Széchényi Ferenc barokk kápolnát építtetett a család nyughelyéül, amelyet 1806-10-ben klasszicista előtérrel bővítették. A kriptába nyugszik ahol Széchenyi István és felesége, Seilern Cresscencia. A legnagyobb magyar szülei, a Nemzeti Múzeumot alapító és a Mauzóleumot építtető Széchényi Ferenc és felesége, Festetics Julianna. Az egyetlen koporsóban Széchenyi Pál, a Rákóczi-szabadságharc idején az udvarral egyezségre törekvő kalocsai érsek nyugszik.
November 1-jétől április 30-ig bejelentkezéssel látogatható.

Nagycenk, Széchenyi tér
Tel: 99/360-059

Az ország első nemzetközi nemzeti parkja a nádrengeteggel szegélyezett sekély szikes tó, a Fertő és a mocsarak és lápok maradványait őrző Hanság természeti értékeit óvja. Ezen a vidéken az ember ugyan jelentősen megváltoztatta a tájat, ám ennek ellenére sikerült jelentős természeti értékeket is megmentenie.

Kócsagvár Látogató- és Oktatóközpont

Sarród község szélén, az egykori fertői kikötő és révátkelő helyén található a Fertő-Hanság Nemzeti Park székháza, a Kócsagvár, mely a természetvédelem hivatali épülete, oktatóközpont és 46 főt befogadó szálláshely is egyben. Nevét a helyi madárvilág jellemző képviselőjéről a nagykócsagról kapta. Az épület aulája különféle időszaki és vándorkiállítások színhelye. A nemzeti park székháza Sarród község szélén, az egykori fertői kikötő és révátkelő helyén található.

Cím: Sarród, Rév Kócsagvár
Telefon: 99/537-620

Esterházy - Madárvárta

A Csíkos-égeres közelében található a madárvárta, ahol 1930-óta folynak madártani kutatások, valamint a terület állat- ás növényvilágával foglalkozó vizsgálatok. Az épületet herceg Esterházy Pál bocsátotta a Magyar Ornitológusok Szövetségének rendelkezésére, később ez lett a természetvédelem egyik első bázishelye. Az épület földszinti részén a nemzeti park és az erdészet irodái találhatóak, míg az emeleti kiállítóhelyen többszáz madár- és rovarpreparátum segítségével a Hanság rendkívül gazdag madár- és rovarvilágából kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

Megközelítés: Osli és Bősárkány között félúton.
Cím:Osli, Földsziget
Telefonszám:99/537-620, 99/537-520

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont

A Csapody István erdőmérnök, botanikus nevét viselő épületben a látogatók információt kaphatnak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkról, a Fertő part különböző rendezvényeiről, szálláshelyeiről, éttermeiről. A látogatóközpont ideális helyszíne az erdei iskolás programoknak, különféle táboroknak és továbbképzéseknek, a Fertő és a Hanság rendkívül gazdag élővilágát állandó kiállítás mutatja be.
Állandó kiállítás mutatja be a Fertő és a Hanság élővilágát.
Mozitermében filmen mutatjuk be a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot.
Szálláshely is egyben. 10 db 4 ágyas és 1 db 2 ágyas szobák várják a látogatókat.

Cím:9434 Sarród, Fertőújlak Petőfi S. u. 23/a.
Telefonszám:99/537-520

Püspöki kastély, Fertőrákos

Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről, freskós kápolnájáról nevezetes kastély. A kastély alapjait valószínűleg Draskovics György püspök rakatta le a 16. század második felében. Ez az épület nyújtott menedéket a győri püspököknek, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legendák szerint hétszáz méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, amely menekülési útvonalként szolgált a török kor idején.
A kastély 2001 óta van a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében. A felújításra váró épület részben berendezve várja a látogatókat. Dísztermeiben és kertjében zenei és kulturális rendezvények, pincéjében pedig borbemutatók zajlanak.

9421 Fertőrákos, Fő utca 158.
Telefon: 06-30/851-6236

Fertőrákos Kőfejtő

Hajdani kőfejtője egyedülálló geológiai, őslénytani és kultúrtörténeti értéket képvisel. A római kortól egészen 1948-ig fejtették itt az építkezésekhez használt lajtamészkövet, melyben jól tanulmányozhatók a mintegy 12 millió évvel ezelőtti Pannon-beltenger élőlényeinek megkövesedett maradványai. A bánya oszlopcsarnokos, rendkívül jó akusztikájú hatalmas terme nyaranta koncertek, színházi előadások helyszínéül szolgál. A falu látnivalója még a 17-18. században barokk stílusban épült püspöki kastély és az egykori püspöki vízimalom. Szintén e település határában áll a Fertőmeggyes felé haladó kerékpárút mellett a római kori Mithras-szenély.

Hidegség

A település nevezetessége az Árpád-kori temploma, melyet ugyan többször is átépítettek, ám román stílusú szentélye falán fennmaradtak a 13. században készült freskók. A faluban 18 századi fa harangláb is látható.

...kevesebbet mutat

...kevesebbet mutat

...kevesebbet mutat