A holtág története
A Bódva-folyó ágai a történeti Edelény város keleti szélén eredetileg egy szigetet (Kastélysziget) öleltek körül. A kastély e folyóágak által körülölelt szigeten épült fel a 18. században. A kastély kertje a 19. században már a teljes kastély-szigetre, sőt, attól délebbre is kiterjedt.
A 20. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főágát holtággá alakították át. Fokozatosan kb. két-három évtized alatt - a nem megfelelő üzemeltetés miatt is - a holtág vízutánpótlása csak a beszivárgó csapadékvízből (mely talajvíz formájában ált meg a meder mélyebb és nyitott pontjain), valamint a Bódva-folyó kavicsteraszán átszűrődő folyóvízből kapott utánpótlást.
Ez a mennyiségű frissvíz kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az eutrofizációs folyamatok ne induljanak be. Így a század végére a nem megfelelő friss víz utánpótlás következményeként az eutrofizációs folyamatok megerősödésével a feliszapolódás visszafordíthatatlan folyamattá erősödött s végül csaknem száraz, szemetes árokká változott a meder.
A Projekt céljai
A projekt célja a projektgazda vagyonkezelésében lévő edelényi L'Huiller-Coburg kastély parkjának déli és nyugati oldalán húzódó holtág-szakasz revitalizációja.
A projekt megvalósításával az ország egyik kiemelkedően fontos műemlék-együttesének történeti kertje kapja vissza azt az elemét, amely a park és a kastély kialakítását és megjelenését történeti és esztétikai szempontból alapvetően meghatározta.
Az eredeti, szélesebb meder kialakításával, a kanyarulatok hiteles helyreállításával és a megfelelő mennyiségű vízpótlással a történeti kert egyik igen fontos vizuális hatáseleme: a kastély Bódva víztükrén való tükröződése állítható helyre.
A beavatkozás lehetővé teszi továbbá a rézsűkön és a parton az eredetihez hasonló ligeterdei növényzet regenerálódását és nyílt állóvizekre jellemző élővilág visszatelepedését. Ennek nagy jelentősége van a Bódva-völgyben, ahol számos a 13/2001. (V.9.) KöM rendelet értelmében védett és fokozottan védett faj kötődik a hasonló élőhelyekhez.
Natura 2000
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.
Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik.
A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik.
Európában a szó szoros értelmében vett "vadon" elvétve található, a táj képét oly régóta formálja az ember, hogy még a természetesnek tartott élőhelyek túlnyomó többsége is így vagy úgy őrzi annak keze nyomát. Európában ezért különösen igaz, hogy a biológiai sokféleségnek meghatározó eleme az a bonyolult kapcsolatrendszer is, amely összeköti az embert a természettel: a háziasított állatok és nemesített növények sokfélesége, a különböző földhasználati praktikák.
Fenntarthatóság
Mind a tervezési, mind az építési, azaz az előkészítési és megvalósítási fázisban is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az elkészült és a kivitelezőtől a jövőben 2012. 09. 30.-án átvett Holt-Bódva medre a feliszapolódás és az eutrofizációs folyamatok minél nagyobb visszaszorításával fenntartható legyen.
Egyrészt a feliszapolódást a Bódva folyó vizének, mint frissvíznek minél alacsonyabb hordaléktartalmával kívánjuk biztosítani, úgy, hogy a próbaüzem alatt meghatározzuk azon vízállásokat és körülményeket (pl. zápor utáni helyzet) melynek idején nyitni lehet a betápláló vezetéken lévő nagyméretű tolózárat. Gyakorlatilag "átmossuk" a szakaszt.
Másrészt szintén a vízszinttel "játszva" és már a próbaüzem alatt azon dolgozunk, hogy a településről ez idáig a holtágba áramló – jellemzően rossz minőségű és az eutrofizációért felelős tápanyagokkal terhelt – talajvízből minél kevesebb jusson a mederbe.
Harmadrészt a telepített növényzet "felhasználja" a tápanyagokat. A növények rendszeres gyérítésével "kivonjuk" a tápanyagokat.
Műszaki adatok
A projekt területe az Észak-Magyarországi Régióban, az edelényi, halmozottan hátrányos kistérségben található. A projekt révén élőhely-helyreállítással érintett terület nagysága meghaladja a 2,7 hektárt.
A Holt-Bódva – a projekt által érintett – teljes hossza 798 fm (folyóméter), az átlagos mélysége egy méter lett.
A kitermelésre került mederanyag (főleg iszap) több mint 10.000 köbméter
Új és állandó lapvízmérce került beépítésre a holtág vízszintjének pontos követésére.
A holtágat a Bódva folyóból – megfelelő vízállás esetén és gravitációsan – friss vízzel "megtápláló" NA500 (50 cm) átmérőjű vezeték és tolózár is felújításra került, igaz, nem a projekt keretében, de annak elengedhetetlen részeként.
Élőhely helyreállítás
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.
Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik.
A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik.
Európában a szó szoros értelmében vett "vadon" elvétve található, a táj képét oly régóta formálja az ember, hogy még a természetesnek tartott élőhelyek túlnyomó többsége is így vagy úgy őrzi annak keze nyomát. Európában ezért különösen igaz, hogy a biológiai sokféleségnek meghatározó eleme az a bonyolult kapcsolatrendszer is, amely összeköti az embert a természettel: a háziasított állatok és nemesített növények sokfélesége, a különböző földhasználati praktikák.
Összeskép letöltése 1 zip file-ban